« 1 2 3 4
A delfinek hangja – avagy az Alphaville történelem első fejezete
 
Amikor tavaly belekezdtem ennek a blognak az elindításába és megírtam az első néhány bejegyzésemet, még nem igazán tudtam, merre is veszem majd az utam az Alphaville-lel kapcsolatos írásaimmal. Mára ez valamelyest már realizálódott, mert úgy gondoltam, hogy inkább a múlt felé kacsingatok, próbálom felidézni régi emlékeimet az együttessel és zenéjével kapcsolatban. Persze ez nem azt jelenti, hogy az aktuális dolgokra éppen ne térnék majd ki, ... Tovább »
Megtekintések száma: 768 | Hozzáadta:: vafe | Dátum: 2013-01-09

A Forever Young első koncertje – 1982. december 31.

Annyira figyeltem a kerek évfordulókra az idén, hogy az utolsóról majdnem elfeledkeztem! Kimondani is hihetetlen, de bizony 30 éve már, hogy első koncertjét adta a klasszikus, Gold-Mertens-Lloyd felállású Alphaville, igaz akkor még Forever Young néven.
Engerben, ennek a német kisvárosnak egyik diszkójában lépett fel az együttes 1982 szilveszterén, és sajnos egy korabeli plakáton kívül semmi sem maradt az utókorra ebből a koncertből. Gondolom egy felvé ... Tovább »

Megtekintések száma: 633 | Hozzáadta:: vafe | Dátum: 2012-12-31

Karácsony közeleg, Isteni gyorsasággal...

Így az év végére egy kicsit elfáradtam és nem értem utol magam, már ami az újabb posztok megírását illeti. Karácsony közeledtével az éppen és ismét aktuális dal, a Love Will Find A Way-ről szeretnék egy pár sort írni, annál is inkább, mert 6 év után immáron hivatalosan is megjelent és online megvásárolható (letölthető) internetes portálokon. Talán többen emlékeztek rá, bizony 3-4 verziója biztosan elkészült már ennek az Alp ... Tovább »
Megtekintések száma: 414 | Hozzáadta:: vafe | Dátum: 2012-12-20

És ahogy egy mindennél mélyebbet sóhajtok
 
Néhány hete jártam egy koncerten a Petőfi Csarnokban Budapesten. Aztán eszembe jutott, hogy az Alphaville koncert óta nem is jártam ebben a csarnokban. A hely nem sokat változott, az emlékek is megfakultak és nem is igazán emlékszem már a koncert részleteire. Illetve csak néhányra. Amúgy is az az időszak vízválasztó volt az életemben, és ez az Alphaville rajongásomra is kihatott. 15 éve történt... ... Tovább »
Megtekintések száma: 1086 | Hozzáadta:: vafe | Dátum: 2012-11-13

Amikor a tudatlanság és a félelem elhallgattatja a szajhákat
 
Sorozatom következő részében az Alphaville negyedik albumának, a Prostitute-nak szimbolikáját járom körül. Sokan vagyunk azok, akik talán ezt a lemezt tartják az együttes eddigi legjobb munkájának. Ezt magam is így gondolom, jóllehet nem ez a kedvenc korongom tőlük. A jelképek körüljárása közben ki is derül majd, hogy miért.

Emlékszem arra a késő nyári délutánra, amikor is a keszthelyi sétáló utca egyik lemezboltjában megpillantottam a CD-t. Először elsiklottam fe ... Tovább »
Megtekintések száma: 521 | Hozzáadta:: vafe | Dátum: 2012-11-06

Állj mellénk és álmodozzál
 
A 90-es évek közepére teljesülni látszódott régóta dédelgetett vágyaim egyike, miszerint megvehettem életem első gitárját, majd szintetizátorát és elkezdhettem dalokat fabrikálni rajtuk. Az igazán nagy lökést az 1994-es Alphaville maxi, a Fools adta, amelynek hatására írtam a Tánc című dalomat, s melyből azért egyértelműen kivehetők az alphavilles hatások, mind a szöveget, mind pedig a zenét tekintve, kiváltképp a fent említett dal akusztikus zenei változatára nézve. Persze nem ez volt életem első dalocskája, mert azt talán már tizenöt & ... Tovább »
Megtekintések száma: 353 | Hozzáadta:: vafe | Dátum: 2012-10-26

Ahol a giccs és a bánat lágyan töri össze a lelkedet
 
Kissé keserű szájízzel vettem tudomásul, hogy Martin is kivette részét a Heartbreak City dalszövegének megírásából, és csak zárójelben jegyezném meg, hogy látszik is rajta. Ez is olyasmi akar lenni, mint a Call me down. Ráadásul ez is egy újabb darab a magányosságról. Ha ott is lesz ez a dal a következő lemezen, és az előbb említett nóta hagyományát folytatja, talán mikrofont is ragad ismét a mi kis Martinunk. :-)
Megtekintések száma: 419 | Hozzáadta:: vafe | Dátum: 2012-10-17

Utópia – az Alphaville az álmokról és a csalódásról

Heni füzetében találtam egy olyan cikket, amelyet még azelőtt sohasem láttam. A német Mädchen lánymagazinban jelent meg ’86 nyarán egy remek poszterrel együtt. Folytatva múltbéli kirándulásomat most ez a cikk következik, pontosabban annak fordítása. 

Amikor Marian Gold hangja tisztán és meghatóan zeng a barázdákról, a bécsi énekes fiúkra és az egyházi karénekre emlékezet. A személyes találkozás azonban egy egészen más benyomást kelt: borostás, az arca duzzadt ("a gyorskaja a stúdióban")  napszemüvegben,  morcosan válaszol: „Megértem már a sz ... Tovább »
Megtekintések száma: 343 | Hozzáadta:: vafe | Dátum: 2012-10-16

Álmaink sikátoraiban sétálva

Megdöbbentem, amikor először olvastam ezt a dalszöveget, ugyanis egészen véletlenül mostanság elég sokat foglalkoztatott ez a dolog. Mármint az, amiről a szöveg szól: sokan nem veszünk tudomást arról, hogy a világban itt van a Gonosz (nevezhetjük Sátánnak is) és bizony itt vannak a segítői is, a démonok. Úgy gondolom, hogy ez a szöveg is egy ilyen démonról szól, aki állandóan ott van, és aki belerángat mindig minden rosszba. (Akit érdekel a téma, egy remek írás itt olvasható erről.) Elég nehéz magyarul visszaadni a dal címét. A „Soha töb ... Tovább »
Megtekintések száma: 399 | Hozzáadta:: vafe | Dátum: 2012-09-26

Öregedő kurvaként elég szar
 
Az Alphaville-t 1983-ban alapították, és a slágereiket máig játsszák a rádióban. Már az első számuk a Big In Japan bejutott először Németországában, majd Európában (és Venezuelában) a top 10-be, és a Forever Young igazi mérföldköve volt a poptörténelemnek.
A későbbi albumok nem tudtak csatlakozni a debütáló lemez sikeréhez.
A 90-es években Marian Gold szólókarrierrel próbálkozott mérsékelt kereskedelmi sikerrel. De az Alphaville továbbra is megjelentetett albumokat és remixeket, amiket főképp az interneten terjesztettek. 2010-ben Catching ... Tovább »
Megtekintések száma: 3411 | Hozzáadta:: vafe | Dátum: 2012-09-22

Ikon a katedrális falán, avagy a magányosság legalsó szintjén
 
Valamikor a 70-es évek végén vagyunk, amikor Berlinbe költöztem. Olyan voltam, mint egy hajléktalan, összetörve, munka és pénz nélkül. Dermesztően hideg tél volt, és egyetlen lehetőségem volt a lábaim felmelegítésére, hogy jegyet váltsak a metróra és oda-vissza utazgassak a lehető leghosszabb vonalon. Emlékszem, ahogy leültem az egyik metró állomáson késő éjjel, a vonatra várva, egy poszterrel találtam szembe magam. Éveken keres ... Tovább »
Megtekintések száma: 622 | Hozzáadta:: vafe | Dátum: 2012-09-11

Levelek az esőben...
 
Néhány nappal ezelőtt adta közre Marian Gold az alábbi levelet, amely tartalmaz néhány fontos dolgot és mindenképpen ide kívánkozott.
(Forrás: Alphaville Mailing-List)
 
Szia Daniel és mindenki más ezen a listán!

Ami a London Sky című dalt illeti, nincs tervezve az albumra. Nagyon sok új anyagunk van, &eacu ... Tovább »
Megtekintések száma: 1261 | Hozzáadta:: vafe | Dátum: 2012-09-06

És ott voltak a csillagok...

A mai napon már 15 éve, hogy megjelent az Alphaville ötödik albuma, a Salvation. Sokat gondolkodtam, miként is kellene megünnepli ezt a nagyszerű évfordulót. Aztán eszembe jutott, hogy van nekem valahol, valamelyik doboz mélyén egy beszámoló a lemez megjelenése kapcsán. Ezt még a Heltai fivérek adták anno, amikor a Salvation megjelent, és akárhányszor is próbáltam lefordítani, valahogy mindi ... Tovább »
Megtekintések száma: 973 | Hozzáadta:: vafe | Dátum: 2012-09-01

Oly hosszasan mennyei - immár húsz éve


1992. augusztus 14-én jelent meg Marian Gold első albuma. Hogy őszinte legyek, nem igazán voltam naprakész annak idején ez ügyben, de hát egészen más dolgok foglalkoztattak akkortájt. Ott volt az első zenekarom, az Urbi et Orbi búcsúkoncertje, aztán a bevonulás ijesztő közeledte. Gold megjelenő albumáról nem is igazán tudtam, csak a szeptemberben megérkező Moonpaper-ből értesültem róla. Ám még mielőtt katonának álltam volna, még egy meglepetés ért: a Magyar Rádió egykori popzenei ... Tovább »

Megtekintések száma: 555 | Hozzáadta:: vafe | Dátum: 2012-08-14

Lassie Come Home a IV. szintről: avagy nem kell mindent érteni ahhoz, hogy a legfontosabbat megértsük
 
„Lassie a XX. század egyik mitikus alakja, és mint minden mondánál, itt is az emberek egy meghatározott csoportjának mintaképe (példaképe), illetve képviselője, akiket ez a darab bemutat.
 
A három strófa mindegyike az egyedüllét, a magányosság és az elkallódottság zavarának reális helyzetét meséli el, valamint ezek hatását az öntudatra (I. és II. szint) amiből egy új valóság bonta ... Tovább »
Megtekintések száma: 307 | Hozzáadta:: vafe | Dátum: 2012-08-09

Bátorkodtam ezt az egyetlen értelmes interjút ide tenni, amely Mariannal készült a tokaji koncert kapcsán. Köszönet érte a kultography.hu riporterének! :-)
 
 
„Az odaadás fontos, mind a zenészek, mind a rajongók részéről!" – interjú az Alphaville frontemberével
 
A Forever Young és a Big in Japan a nyolcvanas évek elmaradhatatlan slágerei voltak, máig kívülr ... Tovább »
Megtekintések száma: 629 | Hozzáadta:: vafe | Dátum: 2012-07-26

Háttértudósítás a Sounds Like A Melody-hoz
 

A faborítású falak egy berlini talponálló kedélyes hátsó szobájára emlékeztetnek. Alig mutat valami arra, hogy a Hohenzollerdamm 54 első emeleti kis terme egy hangstúdió lenne. Éppen ellenkezőleg. Nincs hideg csúcstechnika, nincsenek négyzetméterekben bővelkedő hatalmas termek. Egy lakószoba oldott hangulata uralja a helyszínt. Aligha gondolnánk, hogy az Alphaville három tagja éppen itt vette fel a legújabb és legmodernebb dallamait.



„Sounds Like A Melody” az új szám címe ... Tovább »
Megtekintések száma: 383 | Hozzáadta:: vafe | Dátum: 2012-07-16

Örök fiatalság és lélegzetelállító kékség

Kezdeti lelkesedésemet némi bizonytalanság követte, mert bármennyire is kézenfekvőnek gondoltam az Alphaville albumok borítóinak szimbolikáját, most egy pillanatra megtorpantam. Talán azért, mert ahogy nézegettem a még nem elemzett borítókat, nem találtam annyi jelképet, mint amennyire még számítottam volna. De aztán ahogy gondolkodni kezdtem a szimbólumok jelentésein, egész jól belelendültem... :-)

Forever Young

 
Az első album első borítóján látható kőarc, illetve a hátsón lévő kőkéz egy hamburgi szobor részei, amely egészében egy térdelő, fiatal férfialakot ábrázol. A szoborról k ... Tovább »
Megtekintések száma: 711 | Hozzáadta:: vafe | Dátum: 2012-07-05

Ahogy a tűz fénye táncol
 
20 évvel ezelőtt ezen a napon, 1992. június 26-án jelent meg Marian Gold első szóló kislemeze, az And I Wonder. Ennek apropóján halásztam elő a Dreamscapes fejezetek erről szóló részét. A dal az évtizedekkel ezelőtti berlini, május elsejei megmozdulásoknak állít emléket.



És én csodálkozom

Berlin, 1993.

Jefrrey megkért, hogy írjak valamit a városról, az életemről, a régi szép időkről mielőtt a bioszféra összeomlik Európában. Volt néhány külföldi roc ... Tovább »
Megtekintések száma: 304 | Hozzáadta:: vafe | Dátum: 2012-06-26

Marian: Titokzatos jelképek
 
Listen to the voice of the dolphins” – ez csak egy az új Alphaville album, az Afternoons in Utopia misztikus szövegének soraiból. Az aktuális kislemez, a Universal Daddy–ben is az emberiség megmentéséről van szó az univerzum angyalai által. Kikre gondoltak ezzel? Delfinekre!
Az Alphaville totális delfin delíriumban: a három ugró flipper az együttes új szimbóluma. Ricky Echolette egy plasztik delfint hord a nyakában, Marian Gold pedig egy delfin jelvényt a gallérján. Mi lenne ennek az intelligens állatnak a kultusza? „A delfineknek üzenetük van az emberiséghez, ők mutatják meg, hogyan tudjuk túlélni ezt ... Tovább »
Megtekintések száma: 358 | Hozzáadta:: vafe | Dátum: 2012-06-05

Afternoons In Utopia - azaz hallgasd a delfinek hangját
 
Az Alphaville albumok jelképeit körül járó sorozatom második részeként, az együttes második albumát, az Afternoons In Utopia-t választottam. Nem véletlenül. Számomra ez a lemez mutatja a legtöbb hasonlóságot a legutóbbi, Catching Rays on Giant című albumhoz, mind zenéjét, mind témáját és mind szimbolikáját tekintve. (Lehet, hogy csak belemagyarázom, de mindkét lemez ugyebár a magányosságról szól és mindkét albumon szabadkőműves jelképekkel találkozunk.) < ... Tovább »
Megtekintések száma: 718 | Hozzáadta:: vafe | Dátum: 2012-05-30

Ricky Echolette, Lunapark Studio, Berlin, 1988

:-)
Megtekintések száma: 882 | Hozzáadta:: vafe | Dátum: 2012-05-23

CROG – avagy az Alphaville, mint szabadkőműves páholy
 
Az Alphaville Catching Rays On Giant albumának jelképrendszere igazán kíváncsivá tett, és arra késztetett, hogy egy kicsit utána nézzek dolgoknak. Vajon mit akarnak jelenteni a legutóbbi, vagy akár a korábbi lemezek borítóin látható képek vagy jelek?

A CROG borítóján Mariant, mint szabadkőműves nagymestert láthatjuk. A mögötte látható háromszög egy ... Tovább »
Megtekintések száma: 957 | Hozzáadta:: vafe | Dátum: 2012-05-16

Túlélés
 
elázott éjszakáink folynak át a holdon
mint kiüresedett álmaink háborgó tengerén a nap
a fákról már hullnak az elmúlás szeretői
párnák mélyén izzadó testek ünneplik egyediségüket
s harcolva buja tekintetekkel
kezdődik a két perc gyűlölet
elszáradt virágok ölelkezését öntözöm
mint szerelmünket a jéghideg eső
gyermekek pillantásai gyökereznek a mocskos betonba
apró kezeikkel kapaszkodva a túlélés virágaiba
s nagykabátba bújva
arcukon újra ott ragyog a nap
 
Megváltásra várva
Megtekintések száma: 338 | Hozzáadta:: vafe | Dátum: 2012-04-25

Ébredés
 
Álmos őszi reggel volt. Carol zörgetett fel. Párnámon még az arany csönd álmodott, de megmozdult valami. Bolond szél zúgott a felhők alatt. Valami zene szólt a harangok játékában, de nem emlékeztem a színekre. Fáradt vád hempergett a paplan alatt és visszatért emlékezetembe az az ijedt esős nyári nap, amit otthagytunk az állomáson sok-sok évvel ezelőtt. Ébredj – szólt valami hang a távolinak tűnő éjt maga mögött hagyva, de a kulcs a zárban, az ajtó csapódása, Carol hangja közel hozta eltűnni látszó magányomat, elhessegette a napfényben megmártózni készülő reggelt. Még aludnom kellene, de nem hagyott nyugodni a készülő ünnep, az ajtóban toporzékoló gyermekkorú idő, amely megszelídítette a húszévny ... Tovább »
Megtekintések száma: 420 | Hozzáadta:: vafe | Dátum: 2012-03-25

20 éve jelent meg a First Harvest 1984-92
 

FH1984_921992. március 11-én jelent meg az Alphaville első best of nagylemeze, a First Harvest 1984-92. Ennek apropóján ástam elő a korabeli Wea által kiadott nagyon szép albumot, amely a zenekar diszkográfiáját adta közre. Az igazán impozáns album utolsó oldalára az együttes egyik kritikusa foglalta össze az Alphaville első, közel tíz éves történetét. Azért találtam érdekesnek, mert magyarul ez talán még sehol nem jelent meg, ugyanakkor az is igaz, hogy olyan dolgok nem hangzanak el benne, amelyeket ne ismernénk.
Megtekintések száma: 1468 | Hozzáadta:: vafe | Dátum: 2012-03-11

Azok a csodával teli napok
 
„Chinchilla Green volt a legelső nevünk, még mielőtt Forever Young-nak neveztük el magunkat. A legelső koncertünkön használtuk ezt a nevet 1981 legvégén. 1982-ben Forever Young-ra változtattuk a nevet, és végül 1984-ben Alphaville-re. Aztán amikor a Girl Next Door nevő lánybanda új nevet keresett 1987-ben, megkérdeztek, hogy használhatnák-e a Chinchilla Green elnevezést. Persze, semmi gond –mondtam.

A Montego Bay egy részlet a fent említett 1981-es hírhedt koncertünkből. Nagyon rosszul játszottunk, annak ellenére, hogy heteken keresztül próbáltunk. Mire a fellépésre került sor, a hangom teljesen tönkrement, és amely elvezetett odáig, hogy ezt a megl ... Tovább »
Megtekintések száma: 370 | Hozzáadta:: vafe | Dátum: 2012-02-27

Oly sok dal van, mit el sem játszunk
 
where man do not forgetAz elmúlt év végén került fel az Alphaville hivatalos levelező listájára egy bejegyzés, amelyet Marian Gold írt válaszul egy rajongói levélre. Nos, ebből megtudható most, mi is lett azzal a sok „elveszett” dallal…

Kedves André!

Nagyon érdekes mindaz, amit írsz. A kívánságlistádon néhány olyan szám is előkerült, amit én már teljesen elfelejtettem. Először is, ami biztosan az új albumra kerül: sajnos csak egyetlen ilyen jelölt van, nevezetesen az A Handful Of Darkness. Ennek az az oka, hogy Martin és én az utol ... Tovább »
Megtekintések száma: 826 | Hozzáadta:: vafe | Dátum: 2012-02-22

Egy elveszett kazetta nyomában

Marian és a lányokBármennyire is hihetetlen, már 25 éve annak, hogy az Alphaville először járt Magyarországon, azért hogy videót forgasson a Red Rose című kislemezéhez. (1987. február 7-8.)
A klip magyar filmesek és zenészek közreműködésével készült el Fóton.
A korabeli interjú az együttessel évekig kallódott egy dobozban, ám a kazetta nemrég előkerült, s örömmel adom közre ezt a ma már igazi ritkaságnak számító felvételt.


Szeretem a csendes téli estéket. Talán azért, mert ilyenkor egy kics ... Tovább »
Megtekintések száma: 785 | Hozzáadta:: vafe | Dátum: 2012-02-08

1-30 31-60 61-90 91-119