Főoldal » 2012 » November » 13 » 15 évvel ezelőtt volt az első magyarországi Alphaville koncert – Budapest, Pecsa, 1997. november 13.
11:20 AM
15 évvel ezelőtt volt az első magyarországi Alphaville koncert – Budapest, Pecsa, 1997. november 13.
És ahogy egy mindennél mélyebbet sóhajtok
 
Néhány hete jártam egy koncerten a Petőfi Csarnokban Budapesten. Aztán eszembe jutott, hogy az Alphaville koncert óta nem is jártam ebben a csarnokban. A hely nem sokat változott, az emlékek is megfakultak és nem is igazán emlékszem már a koncert részleteire. Illetve csak néhányra. Amúgy is az az időszak vízválasztó volt az életemben, és ez az Alphaville rajongásomra is kihatott. 15 éve történt...

A főiskola elvégzése után a családalapítás gondolata sokkal jobban foglalkoztatott, aztán a szülői házból való elkerülés, a régi barátok elvesztése egyre inkább elfordították figyelmem rajongásom tárgyától is. Bár kétségtelen, hogy az új lemez megjelenésének híre, vagy a Flame című dal újra megdobogtatták a szívemet, és egy rövid időre újra megmártózhattam a gyerekkoromra oly jellemző érzésekben.

De vissza a zenekarhoz: Ricky távozását nehezen éltem meg, és amúgy is sok minden nem tetszett az együttest illetően: Martin és a többiek a zenekar „live” verziója volt az együttes egyik arca, a másik a duóvá karcsúsodó gyerekkori kedvenc. Talán szerencsésebb lett volna rögtön az elején egyberakni a csapatot és kimondani, igen, ez most az Alphaville. No, de nem akarok igazán belebonyolódni a múltba, inkább csak az első pesti bulira emlékezni. Kíváncsisággal telve vettem kezembe az új lemezt, a Salvation-t, ami ugyebár az új zenei utat hivatott volt bejelenteni. Hamar megszerettem, nekem igazából soha semmi bajom nem volt vele. Tetszett, hogy visszahozták a szintis vonalat. A koncertet nagy izgalommal vártam, mert életem első AV koncertje óta eltelt már másfél év és igazán kíváncsi voltam, merre mozdultak el a fiúk. Csalódást nem okoztak, remek buli volt, nem bírtam betelni a látvánnyal, a hangulattal. Néhány izgalmas pillanat azért a mai napig megmaradt. Gondolok arra, amikor az elektromos dobok elkezdtek lepotyogni az állványról a Monkey In The Moon alatt. Rendesen izgulni kezdtem és nem is tudtam másra figyelni. De aztán persze megoldódott a probléma.
 
A másik emlékezetes momentum az volt, amikor Marian fényképezni kezdett valamikor a koncert végén: az együttest, a közönséget és magát. A gépet végül a közönség közé dobta. Sok-sok év után az is kiderült ki kapta el és azóta mi is láthattuk már ezeket a fényképeket.

 
 
fotó: Marian Gold, Pecsa öltöző, 1997. november 13.
Megtekintések száma: 1879 | Hozzáadta:: vafe