Főoldal » 2013 Július 11 » Strange Attractor adalékok – 4. rész
2:01 PM Strange Attractor adalékok – 4. rész |
Nincsenek diszharmóniák
 Az együttes blogján jelent meg nemrég egy rövid beszélgetés Gold-dal 2012-ből, amelynek témája többek között az aktuális album késése. A fordítást itt olvashatjátok: Matthias: Idén augusztusban (2012) kellett volna az új lemeznek megjelennie, de épp most olvasom az interneten, hogy nemrég Göteborgban voltál új dalokat felénekelni. Hogyan lehetséges ez, amikor már tulajdonképpen mindennek kész kéne lennie? Azt mondod magadnak, hogy a késés miatt mindent újra csinálsz, vagy tovább dolgozol a művön, hogy még tökéletesebbé tedd? Marian: Tulajdonképpen mindkettő. Egy hónappal a tervezett megjelenés előtt kaptam az Universaltól az információt, hogy a tervezett határidőt nem tudják realizálni. Meg kell jegyezzem, hogy a megjelenési időpontot még májusban kaptuk a lemeztársaságtól, és már akkor kérdeztük magunktól, hogy hogyan fogják ezt megoldani. Másrészt pedig már sok megjelenési határidő volt az őszre. Mivel a felkészülési idő túl rövid volt, a kislemezt csak augusztusban tudtuk volna bemutatni, videót kellett volna készíteni, marketingstratégiát kellett volna kialakítani. De nem, a Universal nem akart várni, mert akkor a megjelenés csak 2013-ban lett volna. Miután minderről biztosítottak, ezt a határidőt mondhattam kifelé is. Egyébként én is kizártnak tartottam, hogy ezt a határidőt nem tudják tartani. De ahogy ez az Alphaville-nél lenni szokott, valamikor jött egy üzenet, hogy a lemeztársaság csak 2013-ben akar nekikezdeni a kiadásnak. Pontosan tudtam, hogy mi vár rám az Alphaville-közösség oldaláról. Érdekes módon egyáltalán nem kaptam olyan sokat, nem dobáltak meg a csalódott rajongók mindenféle dologgal a színpadon. De pontosan tudom, hogy jelenleg is mindenki forrong. És ez rendszeresen ismétlődik az Alphaville-nél, akkor is, ha most egyáltalán nem én tehetek róla. Tulajdonképpen a kezdetektől rossz érzésem volt a határidővel kapcsolatban. Ha jobban megbíztam volna a megérzésemben, azt mondtam volna, hogy csak 2013-ban csináljuk.
Matthias: Az Alphaville rajongó szenvedésre kész: 1984, 1986, 1989 - az intervallumok mindig egy ütemmel hosszabbak lettek. És most 2010 végétől 2012-ig tényleg gyors lett volna.
Marian: Ha 2012 szeptemberében megjelent volna az album akkor a leggyorsabban elkészült lemezünk lett volna. Szorosan követte volna az Afternoons In Utopia-t, amely a mi fogalmaink szerint az is őrülten gyors volt. Akkor még fiatalok voltunk, és valamivel könnyedebbek. Ez volt az egyik pont. A másik pedig, hogy a munkálatok során észrevettem, hogy az eredmény már nem tetszik. Ez velem mindig így van. Ha kész számaim vannak, amik egy ideig ott fekszenek, elkezdenek untatni. Már nem tetszenek, és ismét új ötleteim jönnek. Én olyan vagyok, akinek mindig új ötletei vannak, és az embereket idegesíti vele. ...
Matthias: Fennáll az opció az együttműködés meghosszabbítására (az Universal-lal), akkor is, ha van néhány diszharmónia?
Marian: Nincsenek diszharmóniák. Még soha nem jöttem ki olyan jól egy lemeztársasággal, mint velük...
Matthias: Lesz a lehetséges határidőig (az új album megjelenése) a koncertek műsorában valami változás? Vagy marad a régi változatlanul?
Marian: Nem, kérlek ne. 2012-ben nem volt időnk változtatni, vagy próbálni, mert olyan sok különböző dolgot kellett csinálnunk.
Matthias: Van határ, hogy hány koncertet vállalsz egy évben? Beleértve a turnét?
Marian: Nem, már nem tudok olyan sok koncertet egymás után játszani. A hangom már nem bírja. Normál esetben mindig hétvégén játszunk, aztán van 3-5 napom közben a regenerálódásra - és ez egész jó. Egy összefüggő turné, amilyet 2011-ben csináltunk - félek az volt az utolsó alkalom, amikor ezt bevállaltuk - még elég jól ment, csak kétszer ment félre az ének, ahol a hangom annyira lenn volt.
Matthias: Ez persze látható, amikor a színpadon állsz, és azt a rémes spray-t használod, az ember igazán veled szenved. Kínzod magad vele, és hosszú távon biztosan nem használ az egészségnek.
Marian: Ez így van: Ha már nem tudok többet énekelni, ha a hangom igazán lenn lesz, akkor nem lesz több koncert. Ha valamikor egy koncert alatt elmegy a hangom, akkor elmúlt, akkor vége! A többi hangszer 70-80 százalékot tesz ki, a hang csak 20-30 százalék. De ha a hang elmegy, akkor igazán vége! Az utolsó koncertek egyikén megpróbáltam sör nélkül boldogulni a színpadon. Nem azért iszom ezt a sört, hogy berúgjak - egy koncerten nem veszítheted el a kontrollt - hanem, mert jó a hangomnak. Már kipróbáltam a narancslevet és minden más lehetségest, de nekem a sör segít a legjobban. A koncerteken az első négy szám alatt előfordulhat, hogy a hangom egy kicsit elbillen. Hála istennek, a sör használ, és nem az ecet - a vodka is egész jó lenne. Az egyik koncertnél sör helyett vizet ittam, mert abban az időpontban gyógyszereket kellett szednem: azonnal leborotválta a hangomat. Ah, Szingapúrban volt. Azonnal adtam az infót, hogy hozzanak nekem sört. A sör igazán jó dolog - az alkoholmentes is.
forrás: alphavillenow.com
fordítás: Voyager
fotó: alphaville.de
|
| Megtekintések száma: 1312 | Hozzáadta:: vafe |