Az Alphaville nyárzáró koncertje Győrben
Idén húsz éve már, hogy az Alphaville első koncertjét adta Magyarországon, de ebben az évben fordult először elő, hogy egy évben kétszer is játszottak hazánkban. Két és fél hónappal Alsóörs után, tegnap Győrben léptek fel az ottani bornapok keretein belül, egyben ők voltak a nyárzáró programok meglepetés vendégei.
Sokáig vacilláltam rajta, hogy elmenjek-e, de végül úgy döntöttem, megyek. Nem voltam még Győrben, igen, az 1999-es első ottani AV buli kimaradt az életemből. Este fél 7 körül érkeztünk, a parkolás után gyors és rövid városnézés, majd vacsora, aztán irány a Városház tér. Éppen jókor értünk oda: az Alphaville a beállással készült már a bulira. A setlistet illetően kíváncsi voltam, ugyan lesz-e változás Alsóörshöz képest. És igen! A legutóbbi amerikai turné műsorát nyomták le itthon is, ami nem teljesen ugyanaz. A Sexyland kikerült a setlistből, helyette a Summer in Berlin-t kaptuk. Ez volt talán a koncert egyik legfelemelőbb pillanata: Gold kedves köszönő szavai bevezetésként a magyarok felé, utalva a magyar határ megnyitásra a kelet németek számára 89 őszén. A Trabant megjelenése a kivetítőn a másik nagy pillanat volt, a U2 1991-es korszaka eszembe is jutott rögtön róla! :-)
Ami pedig még szembetűnő volt: a Romeos kapott egy kis ráncfelvarrást, az általam annyira nem kedvelt Heartbreak City sokkal jobb volt, a BIJ viszont elmaradt a megszokott színvonaltól, nálam most nem működött. Az egész koncert egyébként teljesen korrekt volt, egy picit karcosabb talán a kelleténél, ami engem nem zavart, szóval zúztak rendesen a srácok. Érdekes volt, hogy a Dance With Me csak a ráadásban hangzott el, ami jó ötlet volt, és hogy a Monkey in the Moon volt a zárás, tényleg meglepett. Igen, mondjuk a Beyond the laughing sky agyoncsapta volna az amúgy is hullámzó hangulatot a végén. A közönség reakciójából olyan sokat amúgy sem érzékeltem, rengeteg ember volt, több tízezren lehettünk. Ezzel csak akkor szembesültem igazán, amikor a konci után rögtön kezdődő tűzijáték alatt elkezdett hömpölyögni a tömeg felénk. Félelmetes volt, idejét sem tudom mikor voltam ekkora tömegben. A koncert csúcspontja nekem most a Nevermore és a Victory volt!
Na, szóval klassz volt, le a kalappal az együttes előtt. Gold is remek formában volt, baromi jókat énekelt, ugyanakkor Carsten manírjai és pantomim játéka a gépek mögött elég nevetségesek és idegesítőek voltak, próbáltam nem is figyelni rájuk. Mondjuk, ha valamit talán játszana néha élőben, nem kellene ezzel a bohóckodással foglalkoznia. Az egészet nézve nekem egy kicsit az alsóörsi jobban tetszett, a végére még itt mintha toltak volna a hangerőn, néha torz is volt, bár a keverő előtt álltam nem sokkal. Annak külön örültem, hogy Luca lányom is megnézte velünk a koncit, és nagyon tetszett neki!
A setlist:
Romeos
I Die For You Today
Gravitation Breakdown
Heartbreak City
Rendezvoyeur
Big In Japan
Summer In Berlin
House of Ghost
Around the Universe
Nevermore
A victory of love
Sounds like a melody
Forever Young
Jet Set
Dance With Me
Monkey in the Moon
A bornapok program füzetében szereplő interjú Gold-dal itt.
Fényképek itt.
|
